A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designügynöksége, a MOME line – design műhely számos, a webes felületekben tapasztalt partnerrel összefogva indítja el tanfolyamát, amelyre gyakorlott, tanulni, fejlődni vágyó designerek jelentkezését várják.

A résztvevők a kreatívügynökségek, kutatólaborok és nemzetközi sikerű magyar szoftverfejlesztő cégek bevonásával kidolgozott gyakorlatközpontú, átfogó tematika mentén a legtapasztaltabb designerektől és webes szakemberektől sajátíthatják el a progresszív tervezési módszereket.

A tanfolyam olyan továbbképzési lehetőséget biztosít, amely biztos alapokra épülő, naprakész ismeretekkel és gyakorlatközpontú oktatással piacképes tudást ad. Ez lehetővé teszi a webdesignerek számára, hogy a tanfolyamot elvégezve minden tekintetben minőségi digitális felületeket tudjanak létrehozni.

Bakos Maxim, a MOME line ügyvezetője így fogalmazott a kurzusról: “Igyekeztünk minél több praktikus, életszerű részterületet összeválogatni, ezek később akár önálló modulként külön kurzust is kaphatnak, így a jelentkezők egészen részletekbe menően foglalkozhatnak majd az alkalmazástervezéssel vagy a reklámokkal. A sokszínűség másik előnye, hogy a cégek és szakemberek tapasztalatot cserélhetnek, kapcsolatokat alakíthatnak ki a tanfolyam alatt.”

A Digitális Design tanfolyam húsz férőhelyére 2011. november 14-én éjfélig lehet jelentkezni a Digitális Design tanfolyam honlapján.

Az első téma négy szempont szerint kerül kibontásra:
Pócs Ádám – TypoSzalon: Mi a tipográfia szerepe, miért fontos rá odafigyelni digitális médiák esetében (is)?
Joó Ádám – Weblabor: Tipográfia a weben: a web mint rugalmas médium
Tipográfia a weben a látogató konverzió szerepében
Hardi János – Prezi: Tipográfiai lehetőségek a weben ma (CSS3)

A Frontend Meetup havi rendszereséggel kerül megrendezésre. Minden alkalommal egy-egy témát járnak körbe a résztvevők.

Az esemény célja a web grafikusok, a UX designerek és a frontend fejlesztők összehozása és az egyes szakterületek kihívásainak, lehetőségeinek vagy éppen korlátainak bemutatása a másik tábor felé.

A technikai innovációk megjelenítése mellett továbbra is nagy hangsúly kerül az egy oldalas layoutokra, a tipográfiai megoldásokra, illetve a nagy méretű képek háttérként való alkalmazására.

Okostelefonokra optimalizált weboldalak

Már idehaza is egyre több magazin és híroldal optimalizáltatja weboldalait, ahol legtöbbször valamilyen alkalmazással is bővítik profiljukat.

Desktop alkalmazások

Ezek a megoldások nagyon sokszor szorosan kötődnek az okostelefon felhasználókhoz, de akadnak olyan oldalak is, ahol a cég a saját termékéhez ajánl alkalmazásokat.

Infografikus weboldalak

Az egyre elterjedtebb és elismertebb print és interaktív infografikák mellett feltűnnek manapság olyan weboldalak, ahol vagy egyes tartalmakat jelenítenek meg ezzel a megoldással, vagy a weboldal kiegészítő grafikai elemeként tűnik fel. Az első példák alapján azonban látható, hogy teljes oldalstruktúrát lehet az infografikára felépíteni.

3D-s megjelenések

A mozik és a tv-k mellett természetesen az online is foglalkozik a  3D kérdésével. Az alábbi példák flash alapú megoldással készültek, így azok látványosak, de keresés szempontjából nem a leghatékonyabb módszer. A 3D-s környezetet általában fotó vagy videó galériák megjelenítésénél használják.

Képek, videók háttérként

Már az előző években is a trendek közé tartoztak a háttérként használandó óriási képek, de jelenlétük tovább erősödik, hiszen kreatívabban oldható meg a tartalom és menürendszer elhelyezés egy ilyen felületen. A videók használata sem új keletű, általában flash-el készülnek, de interaktív megjelenésük miatt ott tarthatja az érdeklődőt az oldalon. Amennyiben tartalmat szolgáltat az érdeklődőnek a betöltődés folyamata alatt.

Forrás: Csswow, 1stwebdesigner, Smashingmagazine

A limitált kiadás 365 weboldalt mutat be, oldalanként 3-at, melyek a The Css Awards-on a nap vagy a hónap legjobbja címet kiérdemelték. A könyvbe bekerülő oldalakat szakmai zsűri válogatta össze, ahol szempont volt a design, a kreativitás és a használhatóság.

A verseny, most pedig a könyv létrehozói azzal a szándékkal hozták létre a kezdeményezést, hogy elismerjék, egyúttal platformot adjanak a kreatív, innovatív megoldásoknak. (A verseny legjobbjairól mi is beszámoltunk már: The CSS Awards – webdesign)

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

A könyvről bővebb információ olvasható hivatalos weboldalán.

Ezek az erős vizuális tartalommal megerősített, a magazindesign-t, illetve a print layout jellegzetéseit lekövető bejegyzések intenzív hatást gyakorolnak az olvasóra és magára a weboldalra is. A tervezőknek igazi inspirációs terepszemle lehet ez a gyűjtemény.

Ízelítőül megmutatunk néhány példát:

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Az összeállítást a design szakma javát nézve tette közzé Christian Mücke, aki az alapkoncepciót követve készíti saját oldalát is.

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

A teljes archív anyag a Coldheat oldalon nézhető meg.

Tamás tanulmányait ugyanitt, a MOME-n, de már design menedzser szakon folytatja. Szakmai gyakorlatát a BBDO reklámügynökségnél végezte, illetve az Over magazin grafikusaként dolgozik. “Szeretem kipróbálni a szakma határterületeit és különböző elágazásait, nem vagyok egy egy irányba specializálódott grafikus” – mondja Tamás, így nem meglepő, hogy ügynökségi területen próbál a későbbiekben elhelyezkedni. Szakmai elismerései és kiállításainak sora már most sokatmondó:

Díjak
2003 – Hungarian Euro Coin Design Contest – 1st prize
2006 – Advertising Campaign Contest for Goethe Institute – 1st prize
2008 – Advertising Campaign Contest for Vodafone Hungary – 1st prize
2008 – Microsoft Win The Web (Team) Competition – Interware special prize
2008 – The Drug Reporter, Poster Competition – 2nd prize
2009 – Tchibo Hungary Coffee Mug design Contest – 3rd prize
2009 – Microsoft Imagine Cup: Hungarian Finals, winning team
2009 – Mini Space World Design Contest – 1st prize

Kiállítások
Részvétel a XVI. Grafikai Biennálé, Budapest
2008 – Külföldi megjelenés: VIEW, Luzern, Switzerland
2008 – Első Látásra, A reneszánsz éve, Székesfehérvár
2009 – XVII. Grafikai Biennálé, Budapest
2009 – Bauhaus: Bukarest-Budapest, Budapest
2010 – MOME kiállítás – Ferenczi és Szénássy Aukciósház és Galéria
2010 – MOME Diploma munka, Ponton Galéria, Budapest

Diplomamunka
Tervezőgrafikus hallgatóként a M.E.T.I. (Messaging Extraterestrial Intelligences – üzenetküldés földönkívüli civilizációknak) illetve a Magyarországról kiinduló, Faces from Earth – mely ez előbbi munkáját kívánja segíteni – vizuális kommunikációjához, arculatához, illetve annak további alkalmazásaihoz készített grafikai terveket.
 

A diplomamunka leglátványosabb elemei

Kisarculat, melyhez arculati kézikönyv is készült

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Weboldal terv

Plakáttervek, melyek igazi infografikus remekek

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Illetve elkészítette a METI BOOK-ot is, melyből ízelítőt adunk

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Végzős hallgatók jelentkezését továbbra is várjuk, a szentmiklosidora@activium.hu e-mail címre.

Logó

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Arculat

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Csomagolás

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Brossúra

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Meghívó

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Plakát

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Illusztráció

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

Webdesign

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

A teljes lista az American Design Awards weboldalán látható.

A külföldi példákat szemlélve – trendek szükségessége ide vagy oda – a hazai tervezőszakmára ráfér az inspirációs talaj ezen a területen. A magyar megoldások nem a trendkövető kategóriák éllovasai, ami önmagában nem is jelent problémát, ha mellette valami újat, inspiratívat alkotnak. De valljuk be, ezekben nem bővelkednek a .hu oldalak. Az ügyfél és az eladhatóság természetesen fontos fogalmak, de a kreatív webdesign éppannyira elengedhetetlen, mint a tökéletesen kivitelezett arculat és offline elemek. Nemzetközi példákat gyűjtöttünk össze annak érdekében, hogy szemléletük minél több magyar oldal alkotó elemévé válhasson.

 
„2009 style”
A legtöbb design oldal előrejelzése szerint az idei év közkedvelt megoldásai, illetve azok tovább fejlesztett változatai fogják uralni továbbra is az online kommunikáció világát. Ez alapján, 2010-ben is a főbb design egységek között találhatók a nagyméretű tipografikai, rajzi és képi elemek, a letisztult illusztrációk, a minimalista stílus és az egyoldalas layout formák.

 
 
Online – offline
Már meglévő, de még kiaknázatlan terület a magazin-forma. Az interneten eltöltött idő növekedésével egyenes arányosan nő a print megoldások alkalmazása online felületeken. A megszokott formák ismét a mindennapi élet szerves részét képezik, így nem csoda ha nagy népszerűségnek örvend ez a terület.

 
 
Zöld design
A klímakonferenciáknak, a globális felmelegedés egyre gyötrő félelmeinek és a környezettudatosság sulykolásának hozadéka a green-design. Ez a szemléletmód valószínűsíthetően egyre nagyobb szerepet tölt majd be 2010-ben a webdesign világában is. Ezzel a megoldással a környezettudatos brandek tovább bizonyíthatják elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés irányába. Néhány példa a zöld-webdesignra:

 
 
iPhone térhódítás
2010 webdesign trendjei között találhatók azon alkalmazások is, melyek iPhonre letölthető design-tartalmakat tesznek közzé. Ezzel nem csak a tájékozódást könnyítik adott témakörben, hanem tökéletes iPhone-kompatibilis webdesignt is létre tudnak hozni. Ehhez segítségképp letölthető az az szoftver, mellyel mindez játsznyi könnyedséggel létrehozható: iPhone GUI PSD. Példaént bemutatunk néhányat ezek közül is:

Mi az a CSS?
A CSS (Cascading Style Sheets) olyan leírónyelv, melynek segítségével különböző stílusalapok hozhatók létre és ágyazhatók be a HTML honlapokba. Ezek a stílusalapok befolyásolják az oldal megjelenését, meghatározható vele a HTML tagek megjelenése, mérete, színe, stílusa, típusa.

Design és kreativitás
Erre a leírónyelvre alapozva, a benevezett pályaműveket nemzetközi szakmai zsűri értékeli. A legfőbb szempont a design, mely 50%-ban, illetve a kreativitás, ami 25%-ban számít be az eredménybe. Továbbá nézik a tartalmat – 15% - és az alkalmazhatóságot -10%.

A verseny során kiválasztják a kapott pontok szerint a nap és a hónap legjobbjait, majd az év végén a 2009 legjobb weboldala díjat is kiosztják. Az eredményt a közönségszavazás is befolyásolja.

Inspiráló válogatás
Az oldal azonban nem csak a díjak és a verseny miatt érdekes. A világ minden részéről beérkező munkák számos innovatív megoldást kínálnak a designereknek. Mindamellett, hogy a zsűri értékelő pontjait látva megtudhatjuk az adott oldal hiányosságait és erősségeit, olyan design elemeket is magukban hordoznak, melyek idehaza egyáltalán nem, vagy csak elvétve találhatók meg.

Válogattunk a nap legjobbjai közül:

[Show as slideshow]

[View with PicLens]

További érdekességek a The CSS Awards weboldalán.

„Ez a beszélgetés olyan, mintha összehívtuk volna a foci legjobbjait, hogy beszélgessenek a szögletről” – ezzel a felütéssel üdvözölte a megjelenteket Mélyi József, a rendezvény moderátora. Az est első és talán legfontosabb témakörébe tartozott, hogy milyen problémákkal küzd ma az arculattervezvezés, illetve az, hogy egyáltalán mit nevezünk jó arculatnak.

Balról: Ligetfalvi Zsolt, Csordás Zoltán, Mélyi József, Zsótér László, Auth Attila, Galácz Márta, Nagy Enikő, Farkas Anna

Működik, nem működik

A beszélgetésen résztvevő grafikusok egyetértettek abban, hogy egy arculat akkor jó, ha működik, illetve ha az adott cég működtetni tudja azt. A működési alapelveket azonban már merőben más szemszögből világították meg. Csordás Zoltán, tervezőgrafikus elmondta: „fontos, hogy a brand, a termék milyen minőségű, hiszen ha a termék rossz, akkor lehet akármilyen jó arculata, akkor sem fog működni, tehát nem, vagy csak nagyon kevesen fogják megvenni. A jó termék viszont akár borzasztó arculattal is rendelkezhet” – és csodák csodájára, ez így is tud működni.

Zsótér László, a MOME rektorhelyettesének elmondása alapján a működési kérdés két oldalról közelíthető meg: Az egyik a funkcionális terep: a vállalat működtetni tudja az arculatot, tehát használja és tud vele kommunikálni. Esztétikai szempontból viszont már fontos, hogy a kialakított imidzs az aktuális vizuális rendszerben megfelelően érvényesüljön, és jövőbemutató legyen.
 
Mi kell ehhez?

Erre a kérdésre már az ügyféloldalról megjelentek adtak konzekvens választ.

Az arculat akkor működik, és akkor nem évül el, ha az jól fel van építve, jól átgondolt, s az egészet következetesen tudja tálalni a célcsoport felé. Ennek persze marketing szemszögből vannak fokozatai, aminek a végén létre kell, hogy jöjjön – jó esetben – a márka esszenciája, amibe már beletartozik az arculat, illetve bármilyen más, vizuális kommunikációs megjelenés is. Továbbá fontos, hogy bezaonosítsa az adott márkát. Ezt már Galácz Márta, a Ceres Sütő Zrt. marketing és kereskedelmi igazgatója, valamint Nagy Enikő, a Műcsarnok kommunikációs vezetője foglalták össze.

Ezt a szépen felépített, strukturált formát a trendek, az új gondolatok, a fiatal tervezők, valamint az általában grafikailag képzetlen marketingesek alapjaiban rengetik meg.

„Kezdem elveszíteni a hitemet abban, hogy ebben az egész folyamatban mi, grafikusok, fontosak lennénk egyáltalán” - „Manapság elbizonytalanodom, mert az alapvető funkciók elhalványulnak, a szabálykönyvek elkopnak, s csupán egy trendkövető formát takarnak” – adott borús képet a jelenlegi arculatok állapotáról Csordás Zoltán és Zsótér László.

Ligetfalvi Zsolt, Csordás Zoltán, Mélyi József

„Az arculat nem egy gatya, amit mindennap lecserélünk”

Zsótér László fenti kijelentéséhez kapcsolódóan Auth Attila grafikusművész a legnagyobb küzdelemnek – amivel manapság szembe kell nézni – az arculatok megújulási kényszerét jelölte meg. Természetesen a redesign-nal semmi gond nincs, a probléma az imidzsek gyors változtatásával van. Egy jól kialakított, karkateres formának tíz évet is ki kellene „húznia”. Ezzel szemben a mai tendenciák képviselői 2-3 éves futamidőre terveznek. Ezzel egyrészt az a probléma, hogy mire kifutná magát, és a teljes célcsoport megismerkedne vele, jön a refresh, és kezdődik újra minden előröl. Másrészt, bevett jó magyarszokás, hogy amint jön egy új marketinges a vállalathoz, szinte az az első lépése, hogy megváltoztatja a márka megjelenését. Ha nem működik, akkor „Nem baj! Van Másik!”. És a történet újból elkezdődik.

Ennek a folyamatnak pedig az a következménye, hogy sokszor nem szakmai szempontok alapján változik meg a vizuális megjelenés. Ennek azonban pozitív kimenetele is van: a grafikusnak van munkája!

Balról: Ligetfalvi Zsolt, Csordás Zoltán, Mélyi József, Zsótér László, Auth Attila, Galácz Márta, Nagy Enikő, Farkas Anna

„Az egyik emblémámat kisütöttem mézeskalácsból”

A fenti kijelentés Csordás Zoltántól hangzott el, arra vonatkozóan, hogy ő alapvetően az egyszerű, de nem szimpla megjelenést preferálja. Ez a nézet pedig szorosan kötődődik az elmúlt években kialakult trendkövető formákhoz, melyek leginkább a letisztult formákkal jellemezhetők.

Egy jó arculat mindig „trendi”

A trendkövetés, illetve magának a trendnek, mint fogalomnak a grafikában, ezen belül is a az arculattervezésben elfoglalt helyéről az az általánosan elfogadott kép, hogy nem kell őket figyelembe venni, de mégis, jó, ha tisztában vagyunk velük és/vagy pont olyan helyen kell őket alkalmazni, ahová illenek.

Alapvető, és már jó ideje tartó, de egészében még ki nem forrott trendként a webdesignt említhetjük meg. Azt azonban még nem tudni, hogy mennyire tesznek jót egy arculatnak, emblémának a vibráló színek, az áttűnések, a hatásvadász megjelenések. Egy idő után viszont amúgyis telítődnek a stílusok, és akkor váltanak.

Balról: Galácz Márta, Nagy Enikő, Farkas Anna

Pixelmágia

A webdesign tehát új, még gyerekcipőben járó műfaj. Zsótér László szerint leginkább időt kellene hagyni neki, hogy rendesen kialakulhasson. Ligetfalvi Zsolt, a FARM művészeti vezetője azonban egyértelműen azon az állásponton van, hogy alapvetően rossz értelemben, vagy inkább felfogásban használják a webdesignt.

A legfőbb probléma a webes csillogással akkor kezdődik, amikor a forma mögül kiveszik a gondolatot. Az adott kontextusban még lehet, hogy működik a webes forma, de ahogy kikerül egy másik felületre, elveszhet a kialakított megjelenés.

A másik nagy gondra Farkas Anna, tervezőgrafikus és Nagy Enikő világítottak rá: a megrendelő különválasztja a weblapot és az arculatot, holott az egységes kép eléréséhez ezt a két területet együtt kellene mozgatni. További befolyásoló tényezők lehetnek mind ügyfél, mind pedig a grafikus számára a programozó, vagy a fejlesztő cég elvárásai, kikötései, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy létezik ám keresőoptimalizálás is. Ezek mind nagy mértékben hatással vannak a grafikus munkájára, és így az arculat kialakulására is. A megrendelő tehát nincs tisztában a különböző szakmai területek lehetőségeiről, ugyanakkor nehezen, vagy csak szűkszavúan nyilatkozik elképzeléseiről. Ha egyáltalán megteszi. Ezen problémák megoldására talán a legmegfelelőbb egy, a grafikus és az ügyfél között álló információs architektúrát tervező csapat létrehozása lenne. Így talán kevesebb bonyodalommal célbajuttatható lenne a terv.

A pixelmágia tehát egy gyorsan változó, izgalmas, kaotikus műfaj által életre keltett felület, amely egyben lehetőséget ad az azonnali feedback-re is. Az internet térnyerésével továbbá a technikai kritériumok mindenki számára elérhetővé váltak. Ez pozitív, de ennek a hatása az is, hogy bizonyos értelemben felhigult a szakma. Ez a grafikailag sokat vitatot terület viszont teljesen biztos, hogy felrázta még a legprofibbakat is, hiszen új problémákkal, mégújabb közeggel találták szembe magukat, amely nagy kihívás mindenki számára.

A hallgatóság

Tudomásul kell venni, hogy az arculathoz más is hozzá fog nyúlni

A beszélgetés végén elengedhetetlenül szóba került az arculati kézikönyv szerepe, létjogosultsága.

Alapvetően szükség van olyan szabályokra, melyek meghatározzák egy arculat struktúráját. E kritériumokat ez a bizonyos arculati kézikönyv tartalmazza, azonban a legtöbb esetben csak felesleges pénzkidobásnak minősül a megrendelő oldaláról, hiszen azt átvétele után nemigen nyitják ki többet. Erre reflektált a közönség soraiból Lelkes László, aki teljesen feleslegesnek tartja ezt a formát, hiszen, ahogy azt ő is elmondta: „csupán a megrendelő megnyugtatására alkalmas, hogy lássa, és láttassa: mekkora energiát, pénzt és munkát fektettek a megjelenésükbe”.

Azonban azzal is tisztában kell lennie minden grafikusnak, hogy az általa tervezett arculathoz bizony más is hozzá fog nyúlni. Ha megfelelően kreatív személy veszi a kezébe, nagy valószínűséggel következetesen használja majd, de a legtöbb esetben sajnos nem ezt látjuk.

Ligetfalvi Zsolt ennek érdekében a dinamikusan nyitott arculat megteremtését szorgalmazza, mely egy olyan, szabályszerűen kialakított struktúra, melybe a későbbiekben új tartalom is bátran bevihető, de annak alapvető esszenciái megmaradnak.

Arculattervezés

Az arculattervezés tehát egy ellentmondásokkal, szabályokkal, trendekkel és mégnagyobb kihívásokkal teli világ, mely egy kollektív munka eredménye. A grafikusnak nem csak jó briefre, jó kérdésekre is szüksége van, hiszen munkáját alapvetően a gondolatiságra alapozza, s csak eztán nyúl a formákhoz. Ha ez a gondolatiság megszűnne, érzéketlenné válnának a megjelenések, a tervezők pedig maradék hitüket is elveszítenék, hiszen ez egy olyan szakma, ahol a munkák eltűnnek az évek folyamán.

A fotókat Batisz Miklós készítette.