Diplomamunkája során a magyar szólások és közmondások eredetét vizsgálta, O. Nagy Gábor: Mi fán terem? c. szólás- és közmondásgyűjteménye alapján, melynek eredményeként jött létre egy illusztrációs könyvtrilógia.

A számos kiállítást (FreeZoo Galéria, Goldencity Galéria, Onkológiai Intézet, díszterem, Almássi téri Szabadidő Központ, Barakk művészeti fesztivál, Thália Színház kávézó és galéria, Sparks Galéria, Művészetek Völgye, Kapolcs, XVI. Grafikai Biennálé, Ascent – The Business Leadership Forum, Corinthia Grand Hotel Royal, Siemens Forum, München, Dorottya Galéria: Köztes idő: Ad Hoc – Et Nunc - kiállításdesign workshop, Ponton Galéria, Diplomakiállítás) maga mögött tudó Mónika legfőbb célja diplomamunkájával, hogy bebozonyítsa: “témámhoz lehetséges olyan tartalmi és formai megoldásokat találni, melyek lehetővé teszik, hogy a Mi fán terem? kulturális kincse helyet találjon a gyermekirodalomban. Egyszerre késztesse a gyermekeket, fiatalokat arra, hogy újra és újra rácsodálkozzanak anyanyelvünk ily különleges képződményeire és egyúttal feloldja azokat az akadályokat, melyek akarva akaratlan felépülhetnek bennünk, pusztán azáltal, hogy beleszülettünk nyelvi közegünkbe.”

A szövegek leegyszerűsítésén kívül három téma köré csoportosította szólásainkat: külön könyvben szerepelnek az emberi, állati témájú, és tárgyakat központba állító közmondások, szólásaok.

Tudatos illusztrációs gondolkodásra vall Mónika azona kijelentése, miszerint “a szöveg a fő elem, míg az illusztráció, addícióként jelenik meg. A kettő egymás nélkül korántsem olyan jól működik, de együtt hasznos és kellemes olvasási élményt nyújtanak.”

Az olvasói befogadás feltérképezése, valamint figyelembevétele további tervezői stratégia kialakítását eredményezte: “tudatosan kerültem a szöveghez képest pusztán a „vizuális másolatok” készítését, hiszen a befogadás folyamatában az olvasó-néző az illusztrált szöveg és az illusztráció között először ösztönösen, majd tudatosan hasonlóságokat és különbségeket keres. Így olyan modern vizuális elemeket is elhelyeztem a könyvek lapjain, melyek egyrészről saját véleményemet tükrözik, másrészről azt mutatják, szólásaink jelentéséhez, már egy alapvetően megváltozott vizuális kultúra párosul.”

A könyvek mérete 21 cm x 14,8 cm, keménytáblásak, cérnafűzéssel. Az egyszerű, tiszta formai megoldású illusztrációk vektorral, rajzpadon készültek.

“Most, hogy lediplomázott az évfolyamunk, kíváncsian várom, hogy milyen új élmények, inspirációk érnek majd az iskola falain túl.” Amíg ez kiderül, nézzük, milyen élményt szerez Csete Mónika diplomamunkája a szakmabelieknek:

[View with PicLens]

Az interaktív infografikák online hódításai közül látható naptár,  foci vb történelem, de azt is megtudhatják az érdeklődők, hogy az adott ország labdarúgói melyik ország válogatottjában tengetik hétköznapjaikat. Ez utóbbit így jelenítették meg:

A meccsek alakulását, eredményét és további információkat így is feldolgozták:

További, gyönyörűen bonyolult ábrák is segítik az eligazodást a vb alatt:

A magyarok is kitettek most magukért. A Népszabadság Online a foci vb-k történelmét dolgozta fel interaktív infografika formájában:

Az offline megoldásokban is találtunk nagyszerűeket. Az alábbi két példa a harmadik, teljes grafika részei, melyet egy 12 fős csapat állított össze:

Gyermekkönyvek
Jakabosné Kovács Judit: Kerekítő – Naphegy Könyvkiadó

Tankönyvek
Csajági Sándor-Dr. Fülöp Ferenc: Fizika 9. – Nemzeti Tankönyvkiadó

Ismeretterjesztő Kiadványok
Stemlerné Balog Ilona: Történelem és fotográfia – Osiris Kiadó

Tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok
Dr. Merkl Ottó-Dr. Víg Károly: Bogarak a Pannon régióban – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága – B.K.L. Kiadó – Magyar Természettudományi Múzeum

A zsűri a Szépirodalmi és ifjúsági könyvek, a Művészeti könyvek és albumok, illetve a Bibliofil és speciális kiadványok kategóriákban nem osztott ki díjat.

[View with PicLens]

Különdíjak

dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének díja
Karczag Ákos-Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei – Semmelweiss Kiadó és Multimédia Stúdió Kft.

Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének díja
Plihál Katalin: Magyarország legszebb térképei 1528-1895 – Kossuth Kiadó

dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármesterének díja
Benkő Melinda-Fonyódi Mariann: Glocal city – Kortárs európai városépítészet – Terc Szakkönyvkiadó

Antall József Emlékdíj, dr. Antall György felajánlása
Béres József: Szép magyar ének – Akovita Könyvkiadó

Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
Jakabosné Kovács Judit: Kerekítő – Naphegy Könyvkiadó

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése – közönségdíj
Kelevéz Ágnes-Szilágyi Judit: Nyugat-képeskönyv – Petőfi Irodalmi Múzeum

Tamás László Emlékdíj, dr. Tamás István felajánlása – a család által legszebbnek ítélt könyvborítónak járó díj
Felvidéki Andrásnak, a Parti Nagy Lajos: Petőfi Barguzinban című kötet borítójáért – Borda Antikvárium

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díjai
Könyvtervezői és tipográfusi díj
Vertel Beatrixnak a Rokolya Gábor: A polgári közjegyzőség emlékezete című kötet mint tervezői és tipográfusi alkotás létrehozásáért – Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Illuszrációs díj
Takács Mari garfikusművésznek a Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér című kaidvány illusztrálásáért – Pozsonyi Pagony

Illuszrációs díj
Holló Anna grafikusművésznek a Finy Petra: Gréta garbója című kiadvány illusztrációiért – Naphegy Könyvkiadó

Az Illusztrációs kategória első díját Rofusz Kinga nyerte el, aki az elmúlt időszak egyik legelismertebb illusztrátora. Második helyezett Damó István lett, a harmadik helyen pedig Kasza Juli munkája áll.

A díjazottak mellett számos különdíjat is kiosztottak: Az E.ON és a Pannoncolor különdíját Kárpáti Tibor kapta, míg a zsűri elismerő oklevelét Csics Emese, Ficzere Kyru, Ilyés Juli, Jécsai Zoltán, Koncz Tímea, Krebsz Iván, Kun Fruzsina, Makhult Gabriella, Ősz Éva, Szegedi Katalin, Szepesi Szűcs Barbara és Vörös Máté vehette át.

A pályázathoz kapcsolódó egy több mint 60 kortárs illusztrátor alkotásaiból nyílt kiállítás is megtekinthető a Művészetek Palotája Zászlótermében, 2010. május 13-ig.

Az alkotó 1984 óta illusztrál elsősorban gyermekkönyveket, több, mint 60 könyve jelent meg nyomtatásban. A hazai illusztrációs szakma egyik kiemelkedő alakja, munkásságával sokat tett a gyermekeknek szánt rajzok / könyvek színvonalának emeléséért. Rényi Krisztina 2000-ben elnyerte a nemzetközi elismerés legmagasabb könyvdíját, a Honour List-díjat.

A mostani kiállítás 2010. július 4-ig tekinthető meg.
A művész alkotásaiból válogattunk:

[View with PicLens]

„Kivételesen érti és szereti a közönség Rofusz Kingát, valamit tud, mert a közönség a szívébe zárta. Ez az, ami nem tanulható, ez az, ami nem kiszámítható, ez az, ami úgy áramlik, mint a tiszta forrás, ez a tehetség” – mondta el a művészről Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke. Az elismerés az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar szekciójának díja.

[View with PicLens]

A díjátadó mellett a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Magyar Illusztrátorok Társasága 30 illusztrátor munkáját is bemutatja, a Millenáris Fogadó Csiga Galériájában. Illetve megtekinthetők a magyar illusztrációs szakma kiadványai, katalógusai és leporellói is, melyek 2010. márciusában a bolognai könyvvásáron nagy sikert arattak mind a szakma, mind a közönség előtt.

[View with PicLens]

A kezdeményezés a feleslegesen tartogatott, felhalmozott, értéktelen könyvek ellen vagy éppen hogy értük jött létre. “Ezeknek a könyveknek az újrahasznosítására találtam ki a book-art-ot ami a street-art-hoz hasonlóan újraértelmezi és színesebbé varázsolja (itt most nem az urbánus szürke tereket, hanem) a használaton kívüli oldalakat, és ezzel a halottnak tekinthető könyveket dekonstruáljuk, és így képzőművészeti alkotásként születnek újjá”- írja blogján Császár Norbert, a játék kitalálója.

A remekbe szabott, újraértelmezett könyvek sorsa nyomonkövethető a BookArt blogján és Facebook oldalán, hiszen az igazi játék csak ezután kezdődik: a kidekorált irodalmi műveket direkt elhagyva, antikváriumba (már csatlakozott, vagy újat keresve) beadva, könyvesboltban ott felejtve terjeszthetik az alkotók, új élményt adva ezzel másoknak is.

Az első alkotásokat Császár Norbert követte el, melyek megtalálhatók, illetve vásárolhatók a Főnix Antikváriumban.
A legkisebb fiú és a Vagyunk az ifjú gárda című kötetek újraértelmezve:

[View with PicLens]

További információ és képek a BookArt blogon.

A neves szakmai eseményt 1967 óta rendezik meg, és a nemzetközi könyvszakmának a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár és a Londoni Könyvvásár után a harmadik legjelentősebb eseménye. 2006-ban Magyarország díszvendégként volt jelen. 2010. március 22 – 26. között 30 művészt mutat be a MIT a nemzetközi közönségnek.

30 illusztráció címmel a következő művészek mutatkoznak be Bolognában:
Baranyai András, Barák Péter, Békés Rozi, Damó István, Elek Lívia, Hegedűs 2 László, Hegedűs Hanna Léna, Jankovics Marcell, Kállai Nagy Krisztina, Kalmár István, Kárpáti Tibor, Kiss István, Kovács Péter Balázs, Olajos György, Pataki Tibor, Regős István, Rényi krisztina, Részegh Botond, Rofusz Kinga, Roskó Gábor, Sárkány Győző, Sárkány Roland, Stark Attila, Szalma Edit, Szegedi Katalin, Szikszai Károly, Szurcsik József, Vásárhelyi Antal, Véssey Gábor, Vida Győző

A kiállítás látható lesz idehaza is, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2010. április 22 – 25. között.
A MIT 2009-es tevékenységét és tagjait bemutató katalógusból válogattunk:

[View with PicLens]

A kiírásra olyan illusztrációkat és meséket várnak, melyek a művészet eszközeivel világítanak rá a szegénységben és kirekesztettségben élők helyzetére. A kezdeményezés azzal a céllal jött létre, hogy a beküldött művekkel elősegítsék az értelmes társadalmi közbeszédet, melynek hatására mérséklődik a szegénység, és befogadóbbá válik a társadalom a kitaszítottakkal szemben. Illetve, hogy mind a szakma, mind a szélesebb közönség számára bemutassák a művészi minőségű illusztráció kiemelkedő szerepét a jelenkori vizualitásban.

Az illusztrációs pályázatra szabadon választott gyermekirodalmi művekhez várnak munkákat – olyanokhoz, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fent említett téma -, de megadott művekhez is készíthető pályamunka: Móricz Zsigmond: Árvácska, Charles Dickens: Twist Olivér, Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Andersen: A gyufaárus kislány, Michael Ende: Momo, magyar népmesék.

Pályázhat minden 18 éven felüli professzionális és amatőr alkotó. Beadási határidő: 2010. március 20.

Az öt tagú zsűri – Rényi András művészettörténész, esztéta, az ELTE Művészettörténeti Intézet igazgatója, a zsűri elnöke, Keresztes Dóra grafikusművész, Pálfi György docens, MOME, Virág Jenő, az Art Limes folyóirat főszerkesztője, Vojnich Erzsébet Munkácsy-, AEGON-díjas festőművész – által legjobbnak ítélt alkotásokat az „Együtt lenni jó” című kiállítás és a Gyermekisodalmi Fesztivál keretein belül mutatják be 2010. április 19. és május 13. között a Művészetek Palotájában.

A pályázat további részletei a Csodaceruza weboldalán olvasható.

Bemutatják a Csodaceruza kiadásában megjelent Irijám és Jonibe című könyvet, amit a kiadó kortalanul ajánl mindenkinek. A titokzatosan szép verses mesét Schein Gábor írta. A történet “Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról szól. Szerelmük, elválásuk és egymásra találásuk időtlen történet. A víz, a levegő, a föld és a tűz időtlenségét a teremtés és a búcsúzás mély és játékosan finom érzéseivel, ritmusaival tölti meg” – jellemezte a könyvet a kiadó.

A titokzatos mese lenyűgöző illusztrációit Rofusz Kinga készítette. A mesekönyv eredeti illusztrációit bemutató tárlat szintén 2010. január 16-án, 17 órától látható. A kiállítást dr. Budai Katalin, szerkesztő, kritikus nyitja meg.

Az est további programja Rofusz Kinga: A sellő és a halász című, 10 perces animációs filmjének bemutatása is. A 2009-ben készült film a VI. Animateka Nemzetközi Animációsfilm Fesztiválon különdíjat kapott.
A kiállítás 2010. február 11-ig látható.

A kiállításon látható illusztrációkból válogattunk:

[View with PicLens]