Sms-illusztrációkból álló könyvet hozott létre diplomamunkaként a MOME tervezőgrafika szakán Farkas Kata. A végeredmény egy klasszikus történet lett, csak valahogy máshogyan.
Kata a kecskeméti Animációs Filmstúdióban munkatársaként, a Közképtár Közművészeti Alapítvány tagjaként már számos csoportos és egyéni kiállítást tudhat maga mögött: 2003 – Kecskemét, Szabadiskola, 2004 – Kecskemét, Két-Templom köz Galéria, 2006 – Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Biennálé, 2007 – Budapest, Ponton Galéria, Mesék a szemnek, gyermek illusztrációs kiállítás, 2008 – Budapest, Kossuth Klub, 4.Gyermekirodalmi Fesztivál, 2009 – Budapest, Újpesti Galéria, Határok, címek nélkül – önálló kiállítás, 2009 – Budapest, Brezsnyev és Boulvard Galéria, No Goulash, 2009 – Fehérvárcsurgó, Károlyi kastély, paletta kiállítás, 2009 – Budapest, Merlin színház, a Közképtár Közművészeti Alapítvány bemutatkozó kiállítása, 2010 – Budapest, Szimpla kert –Irodalmi sarok.
Diplomamunkája ismerősöktől, barátoktól összegyűjtött sms-ekre alapoz, melyeket egy történetté gyúrt össze. “Az sms-ek szöveg-alapként való felhasználása kiindulási alapja lehetett volna valamiféle társadalomkritikának, de nálam inkább az önirónia volt fontos. Mivel én is használom ezt a közlésformát, nem akartam olyan „előremutató” üzeneteket megfogalmazni, melyek egyértelműen kritizálják azt. Nem foglalkoztam azzal, hogy a médiumok népbutítóak–e és hogy az elektronikus kommunikáció esetleg érzelmi analfabétává teszi az embereket.”
Katának sokkal inkább célja volt az, hogy az sms-ek adta világot és az általa létrehozott történetet jól tudja elmesélni, mind e mellett megakarta keresni azokat a sajátosságokat, melyek jellemzőek erre a témára, és ezáltal valami különlegeset hozhat létre.
A gyűjtött szövegeket így fiktív időben elhelyezve, kétszereplős, összefüggő történetté alakította, ahol az sms-ek képzik a párbeszéd alapját. Az üzeneteknek és maga a forma adta nyelvi sajátosságoknak köszönhetően szürreális, de lineárisan követhető történet alakult ki.
Az illusztrációk elkészítésénél összefogó szempont volt a történet elmesélése. Négy fejezet, melyek egy párkapcsolat klasszikus periódusainak felelnek meg: megismerkedés, szerelem, egymásra unás, veszekedés, majd a szakítás.
“A könyvben azt a szándékos kontrasztot szerettem volna felállítani, amely egy érzelmi történet és az smsekben megvalósuló furcsa, néha suta kommunikáció közt van” – ad további ismertetést a könyvről Kata. Ezt az ellentétet erősíti tovább, hogy az sms-re jellemző betűtípus erősen elválik az alkotó rajzi világától. Ezt a kettősséget különböző jelek (pl. smiley-k) használatával ellensúlyozta.
A nyelvi és képi gegektől korántsem mentes könyv illusztrációinak technikája ceruzarajz, amit az ezt kiegészítő jelszerű, festett felületek tesznek teljessé. A rajzok digitálisan színezettek, néhány képnél pedig, a megfelelően groteszk karakterek eléréséhez, tükrözést használt.
A színvilágra jellemző a magenta és a szürke. Ezek a témát meghatározó és végigkísérő színek, melyek szándékosan nem változnak a könyv végén sem, ahol már szomorú a történet.
