Dühös, és elégedetlen grafikusok ültek le ügyvédekkel, jogi ügyintézőkkel beszélgetni a Graphifest utolsó, Szerzői jogok a tervezőgrafikában című előadásán, november 30-án.
A szerzői jogok védelme a szakmai működés egyik legsarkalatosabb pontja, valamilyen rejtélyes úton-módon azonban sokak számára ismeretlen, vagy csak részben ismert fogalom. A szövevényes jogi háttérnek köszönhetően nemigen foglalkoznak ezzel az alkotók, csak ha már megtörtént a jogsértés. Na de kezdjünk az alapoktól.
Jogi alapismertek
Piaci helyzet
A Gazdasági Versenyhivatal meghatározása szerint tehát adva van egy tervezőgrafikai piac, amely több száz szereplőt foglal magába. Magánszemélyek, ügynökségek, stúdiók vannak jelen, de az utóbbi időben nem csak a “mezei grafikusok”, de a multik is betörtek erre a területre. Ennek az elkülönült piacnak a forgalma nem ismert. A mintegy 600 szereplős területen elkészült munkák a hasznosítás tényétől függetlenül, szerzői jogi védelem alá tartoznak.
Szerzői jogok
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) képviseletében, a kerekasztal beszélgetésen részt vevő Dr. Hepp Nóra – MSZH Szerzői Jogi Osztály – jogi ügyintéző – elmondta: A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, amely védelem a mű létrejöttének pillanatától megilleti, anélkül, hogy ehhez bármiféle hatósági bejelentésre, regisztrálásra – és ehhez kapcsolódóan díjfizetésre – szükség lenne. A védelem az alkotót illeti meg, aki természetes személy, bizonyos esetekben azonban a munkáltató is jogosult ezekre a kiváltságokra. A tervezőgrafikai élet egyik legfontosabb kiindulópontjára, az ötletre azonban már nem érvényesek ezek a jogosítványok, csak a műalkotás létrejötte után.
Az ügyvéd válaszol
A beszélgetés átalakult egy kérdezz-felelek estre, így az asztalnál ülő grafikusok – névszerint Lelkes László és Csernák Bence – is csak kérdezni tudtak, megosztva saját élményeiket a jogi útvesztőkről.
Miután Dr. Ágoston Alexandra – ügyvéd – kifejettte, hogy igazából már nincs új a nap alatt, nem meglepő, hogy mindennapos problémaként jelentkezik a szellemi termékek “lopása”. E fölött lehet szemethunyni, vagy megállapodni a problémáról, de bíróságra is citálhatják azt.
Bizonyítás
Ha bíróságra kerül az adott ügy, akkor a lehető legnehezebb – jelenleg – azt bozonyítani, hogy az adott alkotás saját szellemi termék. Szabad bizonyítási rendszer van ugyanis ma Magyarországon: bárki, bármit bebizonyíthat bárhogyan. Az új Polgári Törvény Könyv (PTK) életbelépésével azonban ez remélhetőleg változni fog. A jövőben nem kell majd bizonygatni a szerzői mivoltát senkinek, és fájdalomdíj keretein belül kaphat majd a jogsértett kártérítést.
Szerzői jogok bizonyítására további lehetőség, hogy ügyvédi elektronikus aláírással védjük az alkotást, melyet külön elektronikus adattárban is elhelyeznek. Továbbá, a legáltalánosabb megoldások közé tarozik, hogy fel kell tüntetni a nevet a munkán. De az alkotás beadható az Önkéntes Műnyilvántartásba is (a Szabadalmi Hivatal mellett létezik), és az ott kapott igazolással védhető a mű szerzője, vagy ugyanez megtehető a közös jogkezelőnél is.
Jogi kiskapuk
Ágoston Alexandra igencsak érdekes javaslattal is előállt: tértivevényes csomagban a művész feladja magának saját alkotását – lényeges, hogy megérkezés után ne bontsuk ki saját levelünket – így nem csak ott lesz a neve az alkotáson, de postai nyilvántartásba is került a neve.
A legegyszerűbb megoldásnak azonban mégiscsak a nyilvánosság ereje hat. Megismertetni minél több emberrel a művet, művésszel együtt. Erre – az ügyvédi javaslatok szerint – legjobb, ha feltöltjük egy független weboldalra őket. Lehetőleg nem egy általunk üzemeltetett szerverre – a hitelesség érdekében – , hiszen azt kevésbé lehet megpiszkálni. A saját számítógépen tárolt anyagok bemutatása ugyanis nem perdöntő bizonyíték.
Szakmai hozzá nemértés
A peres eljárások további problémái, hogy a felkért igazságügyi szakértők a legtöbb esetben nem értenek a tervezőgrafikához, így nem feltétlenül hoznak szakmailag korrekt döntést. Amennyiben azonban szükséges, eseti igazságügyi szakértő is felkérhető, így biztosítva a szakmai kompetenciákat.
A bíróságra vitt ügyek további problémája, hogy a döntéshozók alapvetően nem tudnak mit kezdeni a tervezőgrafikai vétségekkel. Számukra az, hogy átírtak két betűt, megváltoztattak egy betűtípust vagy színt – amely egyébként már származékos műnek számít, ezért az személyi jogokat sért -, nem akkora bűn, mintahogy azt maga a szerző gondolja.
Védelmi pontok
Szerződés
A peres eljárás procedúrái azonban megelőzhetők, ha minden esetben szerződést köt megbízó és ügyfél. Sajnos ez ma Magyarországon nem bevett szokás. Persze van olyan eset, pl. pálylázatoknál vagy az internetről letöltött alkotások esetében, amikor ez nem megvalósítható. A Magyar Tervezőgrafikusok Egyesületének kikötési rendszere azonban erre is kitér: A pályázatra benyújtott, de megvalósításra nem kerülő művek teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A pályamű bármely részletének a megbízó vagy más megbízott, más pályázó, vagy a megvalósításban érdekelt, illetve közreműködő általi felhasználása kizárólag az érintett tervezővel való előzetes, külön megállapodás tárgya.
Az elvárhatóság alapelve nagy valószínűséggel azonban nem lesz benne a felhasználhatósági szerződésben. Épp ezért a megrendelőnek akkor is ki kell fizetni a munkát, ha az neki nem tetszik (“killfee”).
A szerződések fontos pontjairól, vagy éppen arról, hogy mire kellene odafigyelni, nem esett szó, az “azt majd az ügyvéd úgyis tudja” alapon. Azt azért mindenki tartsa szem előtt, hogy egy peres eljárás sokkal idő- és pénzigényesebb, mint egy szerződést megkötni.
Megelőzés
Dr. Kádár Balázs – Kádár Balázs Ügyvédi Iroda – további hasznos tanácsai között szerepelt az is, hogy az elektronikusan küldött munkákhoz csatoljuk ezt a pár sort: “ez az e-mail nem jogosít fel az itt szereplő dokumentum felhasználására, jogot nem ad át, csak megnézésre jogosít”. Ez bizonyítja, hogy saját szellemi termékről van szó, visszakereshető, és dátummal látja el azt.
További lehetőség a szakmai szervezetekhez csatlakozás, hiszen ott lajstromba veszik a tagokat, illetve munkásságukat is figyelemmel kísérik, így a bizonyítandó részek könnyen és egyszerűen megoldhatók. Továbbá egy olyan klaszterre is tettek javaslatot a résztvevők, ahol a szakmai szereplők nem sértik meg az alapvető jogokat, tehát nem nyúlnak más alkotó művéhez, ennek betartása érdekében akár ügyfelet is visszautasítanak.
Szép remények és álomképek.
A sértődöttség és megbántottság azonban oly nagy mértékű jelenleg e szakmában, hogy a megoldás egyelőre még a bíróságokon kerestetik. Arra azonban érdemes lenne odafigyelni, hogy mondjuk jogi és szerző jogi alapismeretekkel is megismertessék a művészjelölteket az egyetemeken. Csak hogy minél kevesebb dolgot tanuljanak majd meg saját kárukon.
A képeket Batisz Miklós készítette.
Jó lenne egy olyan átfogó szerződésmintát találni, ami mindezeket tartalmazza. Így nem kéne külön-külön minden szabadúszónak ügyvédre költeni egy olyan szerződésért, ami esetleg nem tartalmaz minden eshetőségre védelmet.
Ha már közel mindent tartalmazna, már az is jó lenne. Ha később találkozol ilyennel, oszd meg velünk!