A design trendek egyik legellentmondásosabb gyűjteménye előtt állunk. Ennek oka nem csak a 2009-ben megjelenő újítások merészsége, és sokszor értelmezhetetlen kivitelezése. Nem. Ennél sokkal érdekesebb az, hogy miként lehet a logók megalkotásánál trend-elemeket kiválasztani, megnevezni, hiszen ahány cég, vállalat, annyi igény és tevékenység, s természetesen ugyanannyi (ha nem több) logó variáns. Létjogosultsági kérdésekről viszont azt hiszem nem érdemes ebben a témában vitatkozni. A felsorolt példák bemutatásának alapja csupán annyi, hogy újdonságként hatnak, és egyre több cég alkalmazza valamelyik fajtát. Úgy, mint bármely más stílus meghatározásnál, úgy ennél sem ez a feltétlenül követendő példa, de érdemes szemügyre venni, hátha ihletet merítünk belőlük.
Tipografikus stílus
Az örök befutó. Időről időre visszatér a tipográfia alkalmazása a logókban. Van, aki már elavult elemnek gondolja alkalmazását a digitalizált világban, de vannak, akik továbbra is kifejezőnek és esztétikusnak tartják. Sajnos, nem sajnos, de valamilyen szinten mindkét félnek igaza van. Az első esetben gondoljunk csak arra, amikor olyan fontokat alkalmaznak, melyek már tényleg elavultak, vagy teljesen elhanyagolják az ízléses tipográfiai megoldásokat. A második elgondolást alapul véve azonban rá kell hogy jöjjünk, ezt a stílust alkalmazva egyszerűen nagyszerűt alkothatunk, ha kreativitásunk legjavát tesszük bele. És végső soron nem a leghatásosabb módja cégünk ismertségének növelésére nevünk feltüntetése mindenhol?




Origami
Azt hiszem, hogy a Japán hajtogatás művészetét mindenki ismeri, így történetéről nem is ejtenék szót. A lényege ugye az, hogy minél változatosabb és bonyolultabb formákat alakítsanak ki egyetlen papírdarabkából. Az ebből kiinduló logók szalagszerűen csavarodnak egymásba, változatosabbnál, változatosabb felületeket alakítva ki ezzel. A tervezők számára nagy kihívást jelenthet ez a formavilág, hiszen úgy kell megtervezni egy emblémát, hogy az minél finomabb, ámde kuszább elemekből tevődjön össze.



Mór stílus
Ez a trend az arab kalligráfiát és ornamentikát ötvözi, igen bonyolult formavilág alkalmazásával. Ennek a mintának a használata mind a nyomtatott, mind a digitális világban erőteljes és figyelemfelkeltő (bár a részletek azonosítása erősen megkérdőjelezhető, de valószínűleg inkább az összhatás a fontos). A Közel Keletről származó stílus eleganciája hamar meghódította Amerikát és Európát egyaránt. A Mór stílus alkalmazásával bizton egyedi megjelenést kölcsönözhetünk az adott vállalatnak, ám ennek a bonyolult rendszernek a jól alkalmazható kialakítása igencsak aprólékos tervezést igényel, mely megköveteli a minőséget és a tökéletes kivitelezést.



Klasszikus modern irányzat
Biztonság, nyugalom, elégedettség. Talán ezek a legmegfelelőbb jelzők, melyekkel az ebbe a stílusba tartozó logókat jellemezhetjük. Egyszerű, formakövető, letisztult formák, fehér terek. A modern felfogás ellenére biztosítja a bizalmat a vállalat számára, hiszen nem akar mindent túlharsogni.


Piktogram
Ez a trend egyetlen szimbólumban foglalja össze az adott márka főbb értékeit, üzenetét, pozícióját. A kommunikációnak egy olyan fajtáját képviseli, ahol non-verbális jelekkel közvetíti az információt, könnyen értelmezhetővé téve azt bárhol a világon. Kialakulása, és elterjedése köszönhető annak, hogy bárhol járunk, folyamatosan kommunikálni akarnak velünk a reklámok, cégérek, stb. Ezért a piktogramok egyszerűségükkel tűnhetnek ki a zsúfoltságból. Kialakításukkor azonban folyamatosan törekedni kell annak időszerűségére, eredetiségére és az esztétikusságra. Bár ezek a kritériumok a logókra nagy általánosságban is igazak.


Street art
Bár a street art egyre nagyobb népszerűségnek örvend az utcákon, és a különböző művészeti ágakban, addig a logóknál való alkalmazása igencsak szűk teret biztosított ennek a stílusnak. Annyira egyedi ugyanis, hogy alkalmazása nagy körültekintést igényel. Főleg az underground stílust képviselő magazinok, ruházati cégek és extrém sportok emblémáiként jelenhetnek meg eredményesen. Megjelenésük figyelemfelkeltő, bár értelmezésük –az utcai alkotásokhoz hasonlóan– igencsak nehézkes, és csak a legelvetemültebbek néznek utána jelentésüknek.


Bonyolult minták
Ez a trend bonyolultságában túltesz még a mór stílus indamotívumain is. A tervezők felrúgnak minden szabályt, amit valaha tanítottak velünk a logók tervezéséről. A vektoros grafika netovábbja. Bár annyi bizonyos, hogy megragadja a közönség figyelmét. Azért a márkák milliói közül nem feltétlenül egy ilyen emblémát jegyzünk meg, azt pedig végképp ne várjuk el tőle, hogy akár egyszerűsített formában valaki is le tudná rajzolni. Kíváncsian várom, hogy milyen utat fog bejárni.


‘80-as évek geometriája
Az 1980-as évek élénk színeit és formavilágát hozza vissza ez a trend. A szivárvány színeit felvonultató geometriai formák szinte ordítanak a nagyközönség felé. Figyelemfelkeltő hatása ellenére nagyon nehezen lehet reprodukálni ezeket az elemeket.



Tapinthatóság
Hatalmas kihívást jelent ez a formanyelv a tervezők számára, ugyanis ebben az esetben a logó oly módon van kialakítva, hogy az úgy hasson, mintha tapintható felülettel rendelkezne. Természetesen ez érzéki csalódás, de a hatás-vadász alkalmazások egyik legszemléletesebb módja. Arról nem is beszélve, hogy textúrájában is az alapmotívumot követi.

Hallucinogén háttér
Keverjük össze a ’60-as évek hippis – hallucinációs – rendszerellenes eszméjét a kortárs sablonokkal, és máris kész ez a logo trend, és biztosak lehetünk abban, hogy aki ezzel találkozik, az először meghőköl, majd megpróbálja megfejteni, végül megtetszik neki.



Forrás: Logoorange


Olvasva a cikket elgondolkodtam hogy hol csúszott el a tartalom a logoról. A minőség nem a formai megoldásokon múlik hanem azon hogy van e új szimbólum vagy nincs. A formai stílus inkább segédeszköz mintsem végcél. Bármilyen stílusban lehet jó logót csinálni viszont egyik stílus se lesz üdvözítő ha nincs tartalom, üzenet. Ez az amit sok megrendelő és “alkotó” nem ért. Ez az amitől szánalmas copyzások “kielégitik” a piacot. A megrendelőt persze nem lehet lecserélni, de az alkotó felelőssége hogy mit kínál neki.
/szabad tudni hogy ki írta ezt a cikket?/
Sandras, itt stilus trendekrol van szo.
Azt szerintem erdemes megjegyezni hogy ezek a peldak a logfaves-rol vannak, ahol a logok nagyresze nem valos megrendelesre keszult, hanem designereknek vannak otletei amit azutan logositanak egy kitalalt nevhez.
Rendben Iván , de ez nem derül ki a cikkből.Ha valaki végigolvassa, ahogy én is nem igazán jön rá hogy erről van csak szó. Inkább lejön hogy melyik stílus miért tetszik vagy miért fikázza a cikkíró. Minősít a cikk pedig a felsorolt példák jó része silány probálkozás mégse tudni a végére melyik jó – szerinte. Jó lenne ha folytatása lenne és konkrétan egy két embléma kielemzésével rávezetné a olvasót hogy mit is figyeljen, mi a tartalom és ahhoz hogyan simul vagy épp nem a stilus.
A logók egyrésze valós, egyrésze nem valós megrendelésre készült, ezt mi igazából nem is tudhatjuk, csak feltételezhetjük.
A cikk felvezetőjében leírtuk a trendekeket, a divatot nem kell követni, de jó ha tudunk róla, figyelemmel kísérjük és a jó megoldásokkal érdemes élni.
A cikk, ahogy a végén jeleztük a Logoorange írása alapján készült és szerkesztőtársam, Dóra foglalta össze.
A folytatásra köszönjük a javaslatot, már mi is gondolkoztunk, hogy készítünk részletesebb elemző írásokat logókről illetve rebrand-ekről.